Új kedvenc zenekar (köszi Erik ez úton is:P):
www.myspace.com/privilegeofapproval
Érdemes a harmadik számot meghallgatni, üt. Üt-néd aki kitalálta.

Más. Uuuuutálok egyedül lenni. Csakmert szar. Hiányzik sok jó dolog. És a rosszak is.
De ez van. Bele kell törődnöm. Nem kellek már. Hiába marcangolom magam.

Soha-soha-soha ne légy szerelmes. Soha ne járj senkivel. Inkább legyél egyedül. Halj is meg úgy. Persze csak ha még nem voltál szerelmes. Ha már voltál úgy igazán, akkor baszhatod. Úgyis visszahúzol majd.

A legjobb dolog a szerelem. Ez nem vitás. A nagy összebújások, egész napos semmitevések, a sok-sok "szeretlek", együtt töltött ünnepek, bulizások, fesztiválok, koncertek, ivások, haverozások, barominagy hülyülések, nyomatékok, a sok romantikás pillanat...áhh. Meg az, hogy ott alszol egy ágyban egy olyan emberrel, egy másik érző, lélegző lénnyel, aki különösen kedves számodra, és ha elöbb kelsz, látod a szép kis arcát, ahogy magánkívül fekszik, nyugodtan, békésen, olyan egy melegség van benned amit nem tudsz leírni. Amit viszont tudsz, hogy ennek egy csekély részét kifejezed egy kis puszival. Vagy kettővel. Meg ennek a tudata, hogy van kihez hazamenni, odamenni, megölelni, puszit adni neki, csókot, miegymást. Számíthatsz rá és Ő is számíthat rád. Ez a legkevesebb. Ha valami rossz, ösztönösen együttérzel, vígasztalsz. Ha valami jó, mész vele a jóba. Az együtt a lényeg.

De mint minden jónak, ennek is vége szakad. Hol durván, hol lágyabban. De reménykedsz, mást nem tudsz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.