Egyszerűen nem igaz, hogy az ember nem tudja hol a határ. Nem gondol bele, hogy ezzel másokat zavar, nem is kicsit. Nem gondol bele, hogy haszontalan, undorító, beteges és...komolyan mondom nincsenek szavak. A faszom kivan most komolyan. Rohadjon meg az összes ilyen pudvás majom, undorító retardált fasz, aki így éli ki a fiatalságát. Undorító féreg mind.
A haverjai meg itt üvöltöznek a szobában, torokból röhögnek rajta és bíztatják "okááád, höhö". A büdös kurva anyátokat.
Van egy szájonbaszott határ, amit ne lépjünk már át, a kurva életbe. Mindjárt elokádom magam.
...és még mindig bökékel, böfög, hörög, szerintem mindjárt jön az epe is, erre veri majd magát holnap/ma, így nem lesz alvás. Kurvára, leszarom hogy neki sem, ha ő önző én is lehetek.
Komolyan...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.