Huhúú, vannak ám mindenhol bajok. Ennyi "barmot" egy rakáson mint ma, hát igen, mi ottvoltunk a toppon.:P El is lett kicsit cseszerintve a kedvem meg az amit nem tudok megfogalmazni (mint kiderült tisztelnek ezért a dologért, de megfogalmazni azt nem tudom). És homlokegyenest más a felfogásom, mint másoknak. És ennek örülök. Nincs még egy ilyen barom mint én. Legalábbis fiúban. Lányban sztem ismerem azt akinek hasonló van. Felfogása.

Most megint ilyen utak előtt állok és fingom nincs merre menjek.
Ha ezt csinálom az nem biztos hogy jó lesz, ha azt akkor se, de ha semmit akkor se.
De mégis megvan mit csinálok...ami jön. És tudom mi jön.;) Ennyi.

A karácsony...várom hogy jó legyen. Teszek érte hogy az legyen. Megpróbálom.

Na és a sokat ígért dalszövegek közül egy darabka:

...
a képtelen, véletlen életben,
szerelemtől életlen lélegzel
amíg bírsz, amíg tudod,
hogy megértő fülekbe súgod,
amit az agyad szárnyalt,
de nem adod másnak,
csak a forrásnak.

mert aki gyönyört adhat el is veheti
...
satöbbi:P
Hát nem ez a legjobb amit eddig csináltam, de ez kevésbé beteg meg elvont. Így ez került be. Tudom, szétesett, meg a rímek sem jönnek ki meg ilyenek, de már ki van találva az énektéma, pont ezért ki is jön úgy. De azt had ne mutassam már meg.:P És igen, idióta.
Jöhetnek a vélemények, és ha valaki nem ért valamit...akkor agyaljon rajta. Vagy kérdezzen.

Na jónyóc gyárökök.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.