Öcsém... Heartkiller a Koronában. Nem gondoltam hogy megérem ezt a napot is.

Szemüveg eddig nagyjából siker.

A karácsonyos poszthoz kaptam egy jó mankót. "A mai világ érzelemmentes." Nameg: "ezért vannak gazdag emberek és ezért vannak szegények, akik a gazdagoknál sokkal gazdagabbak". Ez valószínű így is van.

Régóta tervezgetek pár dolgot. Mostanában sok-sok dologgal úgy vagyok, hogy nagyon szeretném, tényleg nagyon, de vagy nem lehetséges megvalósítani, vagy csak kéne áldoznom érte. Valószínűleg megéri áldozatot hozni majd, meg is próbálom szépen. Persze ez csak távolabbi esemény lesz. De sok a veszthető. Úgy köbö minden. De először kicsibe kezdem. Kell sok-sok támogatás is, amit persze senkitől nem kapok. Senki sem vesz komolyan. De egy haver mondta, hogy amíg nem rakok le semmit az asztalra ne is lepődjek meg rajta, hogy átnéz mindenki rajtam és hogy elengedik a fülük mellett a dolgaimat. Igaza volt/van. Pedig nem kéne ám...több van itt mint ami látszik. Így egymagam, sok áldozattal, meg kell hogy próbáljam. Jön ez a 2010 lassan, majd meglátjuk mivel kecsegtet. És nem, nem vagyok mártír, csak ha többen húzzák/tolják azt a kocsit gyorsabban is megy. Na majd hátha lesz hilfe.

Nagyon sokszor sajnálom, hogy nem vagyok egoista/egoistább. Sok mindenben könnyebb lenne dönteni is. Viszont sok mindent el lehetne veszíteni is. Barátságokat például. De lehet hogy csak egységesíteni kéne. Vagy csak magát nézi mindenki vagy előrébbveszi a másikakat is.

Relatív rosszat okoztam, pedig jót akartam, hátsószándék nélkül. Sztem elég pozitív dolog ez a rossz. De nem lenne ám ez rossz egy kis mélyreásással. Egy tiszta fej, egy nagyagyalás, mérlegelés és meg is van a megoldás. Idővel és egyedül.

(ide készült egy mélyenszántó baromság, számomra fontos, ilyen lelkizős, de végül kiszedtem, mert senkit sem érdekelne, majd esetleg bekerül, egyszer, és igen a cím is abból származik és nem, nem szívkulcs:D)

Ami jó azt meg kell hagyni. Ezt követem, sztem jó ez. De most tényleg, miért tolnám félre ha egyszer nagyon jó?! Ha minden jót eltologatnék, amiben van rizikó (akár egy kicsi is, sőt olyan is van amiben szinte csak rizikó van, de ott az a pici jó is, pölö ilyen a cigizés is:D), nem lenne semmi amiért etetném a bélférgeimet. Így van miért. Több is, mint gondolnátok.

...de nem tudod az agyad előtérbe hozni. Egyszerűen nem megy. Tudod hogy nem mindig a "motor" az etalon, de nem megy. Sőt legtöbbször nem az az etalon. A logikus etalon. De ki tud logikus maradni?! Nem is kell. Inkább a középút az amire szükség van. Mert van olyan, csak ki kell találni. Okosan.

És tök jól vagyok. De dolgozni sincs kedvem. Meleg szoba, film, lepkehajtó. Az kellene.

Tetszik ez a lepkehajtó, beleszövöm valamimbe.

Ma (tegnap) megint szarul lettem. Hálisten már alig-alig, félévente kétszer. De mindig eszek. Már megszokták.:P De muszáj.:S Ez sajnos velemjáró, de elbírható lenne sztem. Nagyjából meg van értve.

Persze kaptam ám arcba mindenfélét. Van aki nem érti a karácsonyost, van aki leemóz (hehh) miatta. Viszont a többség nemhogy érti, tökéletesen egyetért. Látszik hogy nem hülyékkel vagyok körülvéve.

Eredetileg ez egy romantikás, lávról részletező posztnak készült, de mégse az lett. Egy része elkészült már. Majd ha egyszer, majd akkor. Így is le vagyok buzizva mindig, háát leszarom. Fiú vagyok, menthetetlenül érzelgős, romantikázós. Már ez is baj. Majd legközelebb. Most viszont ledobom magam stand by-ba, mert reggel az Accidentally Love elég suddenly módon fog érinteni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.